Imparfait (folyamatos múlt idő)
A francia nyelvtan a kijelentő mód imparfait igeidejét a múltban történő (és a múltban le is záródó) folyamatos cselekvésekre használja, pl. „reggelit készítettem”. Pontos francia neve: l’imparfait de l’indicatif.
A folyamatos múlt idő az alábbiak kifejezésére alkalmas a franciában:
- egy múltban lévő élőlény, tárgy, állapot leírása
- múltban ismétlődő cselekvések, történések
- függő beszédben egyidejüség
- si-vel bevezetett jelen idejű mondatban feltétel
Formája: Töve az ige jelen idő többes szám első személyű alakja az -ons végződés nélkül, ehhez járul hozzá személyenként az -ais, -ais, -ait, -ions, -iez, aient.
Több rendhagyó ige van, ilyen pl. az ętre ragozása, mivel annak imparfait töve: ét-.
Főnévi igenév |
Je |
Tu |
Il, Elle, On |
Nous |
Vous |
Ils, Elles |
parler |
parlais |
parlais |
parlait |
parlions |
parliez |
parlaient |
Példa:
- parlons (’mi beszélünk’; ons leválasztva, rag hozzáadva) → parlait (’ő beszélt’)
|